ECM csatlakozó tűk (a vezetékek oldaláról)
Az alábbiakban a tesztkörülmények és az ECM csatlakozó érintkezőiből vett megfelelő jelek láthatók.
Kapcsolatba lépni | Eszköz | Körülmények | Jel |
1 | ECM földelés | A motor X/X sebességgel jár | Motor földelés |
2 | Utókatalitikus lambda szonda fűtés | A meleg motor nem haladja meg a 3800 ford./perc sebességet | 0÷1 V |
Motor le (gyújtás bekapcsolva) vagy a motor 3800 ford./perc felett jár | 11÷14 V | ||
3 | Fojtószelep működtető relé teljesítménye | Gyújtás be | 11÷14 V |
4 (5) | A fojtószelep működtető zárva van (nyisd ki) pozíció | Motor ki, gyújtás be, gázpedál kiengedve, kézi váltó 1. fokozatban (AT módban "D") | Fojtószelep működtető jele zárt helyzetben (feszültség 0÷14 V) Fojtószelep működtető nyitott jel (feszültség |
13 | CKP érzékelő | A motor meleg és X/X sebességgel jár | CKP érzékelő jele az X/X-en (átlagos feszültség 3 V) |
A motor 2000 ford./perc sebességgel jár | CKP érzékelő jele 2000 ford./percnél (átlagos feszültség 3 V) | ||
14 | CKP érzékelő | A motor meleg és X/X sebességgel jár | CMP érzékelő jel az X/X-en (feszültség 1÷4 V) |
A motor 2000 ford./perc sebességgel jár | CMP érzékelő jele 2000 ford./percnél (feszültség 1÷4 V) | ||
15 | Kopogás érzékelő | A motor X/X sebességgel jár | Körülbelül 2,5 V |
16 | Utókatalitikus lambda szonda | A motor meleg és nem haladja meg a 3600 ford./perc sebességet | 0÷1 V |
19 | Mágneses abszorber öblítő vezérlőszelep | A motor X/X sebességgel jár | Jel e / m vezérlőszelep öblítő abszorber X / X (feszültség 11÷14 V) |
A motor 2000 ford./perc sebességgel jár | 2000 ford./perc abszorber öblítő vezérlőszelep jel (átlagos feszültség 10 V) | ||
22, 23, 41, 42 | 3,1,4,2 számú befecskendező | A motor meleg és X/X sebességgel jár | Befecskendező jel az X/X-en (feszültség 11÷14 V) |
A motor meleg és 2000 ford./perc sebességgel jár | Befecskendező jel 2000 ford./percnél (feszültség 11÷14 V) | ||
24 | Előkatalitikus lambda szonda fűtés | A motor meleg és nem haladja meg a 3600 ford./perc sebességet | Az előkatalitikus lambdaszonda fűtőjének jele 3600 ford./percnél nem magasabb fordulatszámon (átlagos feszültség 7 V) |
A motor meleg és 3600 ford./perc feletti fordulatszámmal jár | 11÷14 V | ||
29 // 30 | Érzékelő földelés CMP // CKP | A motor X/X sebességgel jár | Körülbelül 0 V |
34 | IAT érzékelő | motor jár | 0÷4,8 V, hőmérséklettől függően |
35 | Előkatalitikus lambda szonda | A motor meleg és 2000 ford./perc sebességgel jár | 0÷1 V (időszakos változás) |
45 | Érzékelő tápegység | Gyújtás be | Körülbelül 5V |
46 // 47 | Hűtőközegnyomás-érzékelő, Légkondicionáló // TPS-érzékelő | Gyújtás be | Körülbelül 5V |
49 | TPS 1 érzékelő | Motor ki, gyújtás be, gázpedál felengedve/lenyomva, kézi sebességváltó 1. fokozatban (AT módban "D") | Több mint 0,36 V // Kevesebb, mint 4,75 V |
51 | MAP érzékelő | A motor meleg és X/X sebességgel jár | Körülbelül 1,5 V |
A motor meleg és 2000 ford./perc sebességgel jár | Körülbelül 1,2V | ||
54 // 56 // 57 | Kopogásérzékelő test // MAP // A/C hűtőközeg nyomásérzékelő | A motor meleg és X/X sebességgel jár | Körülbelül 0 V |
60, 61, 79, 80 | Gyújtójel a 3,1,4,2 számú hengerben | A motor meleg és X/X sebességgel jár | Gyújtásjel az X/X-en (feszültség |
A motor meleg és 2000 ford./perc sebességgel jár | Gyújtásjelzés 2000 ford./percnél (feszültség | ||
62 | E/m a bemeneti szelepek fázisvezérlésének szelepe | A motor meleg és X/X sebességgel jár | A bemeneti szelepek fázisvezérlésének e/m jele a Х/Х-n (feszültség |
Meleg motor fordulatszámának 2000 ford./percig történő növelésével | Jel az e / m szeleptől a szívószelepek fázisainak vezérléséhez 2000 ford./percnél (feszültség | ||
66 | TPS érzékelők földelése | A motor meleg és X/X sebességgel jár | Körülbelül 0 V |
68 | TPS 2 érzékelő | Motor ki, gyújtás be, gázpedál felengedve/lenyomva, kézi sebességváltó 1. fokozatban (AT módban "D") | Kevesebb, mint 4,75 V // Több, mint 0,36 V |
69 | Hűtőközeg nyomásérzékelő | A motor meleg és jár; A/C és a fűtőventilátor tartalmazza | 1÷4 V |
72 | ECT érzékelő | motor jár | 0÷4,8 V, hőmérséklettől függően |
73 / 74 / 82 / 83 | Az ECT érzékelő / lambda szonda / APP1 / APP2 érzékelő földelése | A motor meleg és X/X sebességgel jár | Körülbelül 0 V |
85 | Diagnosztikai csatlakozó | Bekapcsolt gyújtás, szkenner leválasztva | 11÷14 V |
86 | CAN busz | Gyújtás be | 1,0÷2,5 V |
90 / 91 | APP1/APP2 érzékelő tápegység | Gyújtás be | Körülbelül 5V |
92 | TPS érzékelő kimenet (modellek AT) | Motor ki, gyújtás be, AT üzemmódban "D", gázpedál felengedve // lenyomva | Körülbelül 0,5 V // 4,2 V |
94 | CAN busz | Gyújtás be | 2,5÷4,0 V |
98 | APP érzékelő 2 | Motor ki, gyújtás be, gázpedál felengedve/lenyomva | 0,3÷0,6V // 1,95÷2,4V |
101 | D/B féklámpák | Fékpedál felengedve/lenyomva | 0 V // 11÷14 V |
102 | PNP érzékelő | Gyújtás be, AT állásban "P" vagy "N" (Sebességváltó üresben) | Körülbelül 0 V |
Gyújtás be, sebességváltó más állásokban | 11 ÷14 V | ||
103 | Fordulatszámmérő kimenet (modellek AT) | A motor meleg és X/X sebességgel jár | Fordulatszámmérő kimenet (modellek AT) X/X-en (feszültség 10÷11 V) |
A motor 2000 ford./perc sebességgel jár | Fordulatszámmérő kimenet (modellek AT) 2000 ford./percnél (feszültség 10÷11 V) | ||
104 | Fojtószelep relé | Gyújtás kikapcsolva // be | 11÷14V // 0÷1V |
106 | APP érzékelő 1 | Motor ki, gyújtás be, gázpedál felengedve/lenyomva | 0,6÷0,9 V // 3,9÷4,7 V |
109 | gyújtáskapcsoló | Gyújtás kikapcsolva // be | 0 V // 11÷14 V |
111 | ECM relé | // 5 másodpercen belül a motor leállítása után (gyújtás kikapcsolva) | 0÷1V // 11÷14V |
113 | Üzemanyag-szivattyú relé | A gyújtás ráadása után // 1 másodpercen belül | 0÷1V // 11÷14V |
115, 116 | ECM földelés | A motor X/X sebességgel jár | Motor földelés |
119, 120 | ECM teljesítmény | Gyújtás be | 11÷14 V |
121 | ECM tartalék tápellátás | Gyújtás kikapcsolva | 11÷14 V |
Jegyzet. A Nissan leolvasó eszközön megjelenő hullámformák fent láthatók. Minden oszcillogram alatt megjelenik a skálaosztás értéke.
A DMM-ek kiválóan alkalmasak statikus elektromos áramkörök tesztelésére és a figyelt paraméterek lassú változásainak rögzítésére. A működő motoron végzett dinamikus ellenőrzések, valamint az időszakos meghibásodások okainak azonosítása során az oszcilloszkóp nélkülözhetetlen eszközzé válik.
Egyes oszcilloszkópok lehetővé teszik a hullámformák elmentését a beépített memóriamodulban az eredmények utólagos kinyomtatásával vagy digitális adathordozóra másolásával, már álló körülmények között.
Az oszcilloszkóp lehetővé teszi a periodikus jelek megfigyelését és a téglalap alakú impulzusok jellemzőinek, valamint a lassan változó feszültségek szintjének mérését. Az oszcilloszkóp a következőkre használható:
- Instabil hibák észlelése;
- Az elvégzett korrekciók eredményének ellenőrzése;
- A lambda szonda aktivitásának ellenőrzése;
- A lambda szonda által generált jelek elemzése, amelyek paramétereinek eltérése a normától a vezérlőrendszer egészének működési hibájának feltétlen bizonyítéka - másrészt a vezérlőrendszer alakjának helyessége. A lambda szonda által kibocsátott impulzusok megbízható garanciát jelenthetnek a vezérlőrendszer megsértésének hiányára.
A mai oszcilloszkópok megbízhatósága és könnyű kezelhetősége nem igényel speciális ismereteket és tapasztalatokat a kezelőtől. A kapott információk értelmezése könnyen elvégezhető a teszt során felvett oszcillogramok elemi vizuális összehasonlításával a következő, az autóipari vezérlőrendszerek különböző érzékelőire és működtetőire jellemző időfüggésekkel.
Periodikus jelek paraméterei
Tetszőleges jel jellemzők
Minden oszcilloszkóppal vett jel leírható a következő alapvető paraméterekkel:
- amplitúdó - a maximális és minimális feszültség különbsége (BAN BEN) jel a perióduson belül;
- időszak – a jelciklus időtartama (Kisasszony);
- frekvencia - a ciklusok száma másodpercenként (Hz);
- szélesség a téglalap alakú impulzus időtartama (ms, ms);
- munkaciklus az ismétlési periódus és a szélesség aránya (A külföldi terminológiában az inverz munkaciklus paramétert ún munkaciklus, valamiben kifejezve %);
- hullámforma – téglalap alakú impulzusok sorozata, tüskézés, szinuszhullám, fűrészfog impulzusok stb.
Általában a meghibásodott eszköz jellemzői nagyon eltérnek a referenciától, ami lehetővé teszi a kezelő számára, hogy könnyen és gyorsan vizuálisan azonosítsa a meghibásodott alkatrészt.
DC jelek – csak a jelfeszültség elemzése történik.
ECT érzékelő jel
IAT érzékelő
TPS érzékelő
Lambda szonda
AC jelek – elemzik a jel amplitúdóját, frekvenciáját és alakját.
kopogás érzékelő
Frekvenciamodulált jelek – elemzik a periodikus impulzusok amplitúdóját, frekvenciáját, jel alakját és szélességét.
Induktív érzékelő CKP
CMP induktív érzékelő
VSS induktív érzékelő
Hall-effektus sebesség és tengelyhelyzet érzékelők
Optikai sebesség- és tengelyhelyzet-érzékelők
Digitális MAF és MAP érzékelők
Impulzusszélesség-modulált jelek (PWM) – elemzik a periodikus impulzusok amplitúdóját, frekvenciáját, jelformáját és munkaciklusát.
üzemanyag befecskendező
Sebességstabilizáló berendezés Х/Х (IAC)
A gyújtótekercs elsődleges tekercselése
Az EVAP rendszer adszorberének ürítésének E/m szelepe
EVAP szelepek
Az oszcilloszkóp által keltett hullámforma sok különböző tényezőtől függ, és nagyon eltérő lehet.
A fentiekre tekintettel a feltételezett alkatrész cseréjének megkezdése előtt abban az esetben, ha a rögzített diagnosztikai jel alakja nem egyezik a referencia hullámformával, az eredményt gondosan elemezni kell.
digitális jel
analóg jel
Feszültség
A referenciajel nulla szintje nem tekinthető abszolút referenciaértéknek, – "nulla" a valós jel, a vizsgált áramkör specifikus paramétereitől függően, eltolható a referenciahoz képest (lásd az 1. tartományt az ábrán Digitális jel) egy bizonyos megengedett tartományon belül (lásd a 2. tartományt az ábrán Digitális jel és az 1. tartományt az ábrán Analóg jel).
A jel teljes amplitúdója a vizsgált áramkör tápfeszültségétől függ, és bizonyos határokon belül a referenciaértékhez képest is változhat (lásd a 2. tartományt az ábrán Digitális jel és a 2. tartományt az ábrán Analóg jel).
Az egyenáramú áramkörökben a jel amplitúdóját a tápfeszültség korlátozza. Ilyen például az alapjárati fordulatszám-stabilizáló áramkör (IAC), amelynek jelfeszültsége a motor fordulatszámának változásával semmilyen módon nem változik.
A váltakozó áramú áramkörökben a jelamplitúdó már egyértelműen a jelforrás frekvenciájától függ. Tehát a főtengely helyzetérzékelője által generált jel amplitúdója (CKP) a motor fordulatszámának növekedésével növekszik.
A fentiekre tekintettel, ha az oszcilloszkóppal vett jel amplitúdója túl alacsony vagy magas (egészen a felső szintek levágásáig), csak át kell váltani a készülék működési tartományát a megfelelő mérési skálára kapcsolva.
Az e / m vezérlésű áramkörök ellenőrzésekor (például alapjárati fordulatszám szabályzó rendszer) feszültséglökések léphetnek fel, ha a tápellátást kikapcsolják (lásd a 4. ábrát Digitális jel), ami a mérési eredmények elemzésekor nyugodtan figyelmen kívül hagyható.
Ezenkívül ne aggódjon a hullámforma torzulása miatt, például a négyszöghullám bevezető élének alján lévő ferdeség miatt (lásd az 5. ábrát a Digitális jel értékekért), kivéve persze, ha az előlap ellaposodása önmagában nem a vizsgált alkatrész működési hibájának a jele.
Frekvencia
A jelimpulzusok ismétlődési gyakorisága a jelforrás működési frekvenciájától függ.
A rögzített jel alakja az oszcilloszkópon a kép időalapjának skálájának átkapcsolásával szerkeszthető és elemzésre alkalmas formába hozható.
A váltakozó áramú áramkörök jeleinek megfigyelésekor az oszcilloszkóp időalapja a jelforrás frekvenciájától függ (lásd a 3. tartományt az ábrán Analóg jel), a motor fordulatszáma határozza meg.
Mint fentebb említettük, ahhoz, hogy a jelet olvasható formába hozzuk, elegendő az oszcilloszkóp időbázis skáláját váltani.
Egyes esetekben a jel karakterisztikus változásai megfordulnak a referenciafüggésekhez képest, ami a megfelelő elem csatlakozási polaritásának megfordíthatóságával magyarázható, és a csatlakozási polaritás megváltoztatásának tilalma hiányában figyelmen kívül kell hagyni az elemzés során.
A motorvezérlő alkatrészek tipikus jelei
A modern oszcilloszkópok általában két jelvezetékkel vannak felszerelve, amelyekhez különféle szondák kapcsolódnak, amelyek lehetővé teszik az eszköz csatlakoztatását szinte bármilyen eszközhöz.
A piros vezeték az oszcilloszkóp pozitív pólusához csatlakozik, és általában az ECM termináljához csatlakozik. A fekete vezetéket megfelelően földelt ponthoz kell csatlakoztatni (tömeg).
Injektorok
A levegő-üzemanyag keverék összetételének szabályozását a modern autóipari elektronikus üzemanyag-befecskendező rendszerekben az injektorok elektromágneses szelepeinek nyitási időtartamának időben történő beállításával végzik.
Az injektorok nyitott állapotban való tartózkodásának időtartamát az ECM által generált elektromos impulzusok időtartama határozza meg, amelyek az e / m szelepek bemenetére vonatkoznak. Az impulzusok időtartama általában a tartományon belül van 1÷14 ms.
A befecskendező szelep működését vezérlő impulzus tipikus oszcillogramja az Üzemanyag-befecskendező szelep ábrán látható. Gyakran az oszcillogramon rövid pulzálások sorozata is megfigyelhető, amelyek közvetlenül a kiinduló negatív négyszögimpulzus után következnek, és nyitott állapotban tartják az injektor mágnesszelepét, valamint egy éles pozitív feszültséglökés, amely a szelep zárásának pillanatában kíséri.
Az ECM megfelelő működése könnyen ellenőrizhető oszcilloszkóppal, vizuálisan megfigyelve a vezérlőjel alakjának változását a motor változó működési paraméterei mellett. Tehát az impulzusok időtartamának, amikor a motort alapjáraton forgatja, kissé hosszabbnak kell lennie, mint amikor az egység alacsony fordulatszámon működik. A motor fordulatszámának növekedésével együtt kell járnia az injektorok nyitva tartásának megfelelő növekedésével. Ez a függőség különösen jól megmutatkozik a gázpedál rövid megnyomásával történő nyitásakor.
Egy vékony hézagmérő segítségével csatlakoztassa az oszcilloszkóp piros vezetékét az ECM befecskendező kivezetéséhez. Második jelvezeték szonda (fekete) biztonságosan földelje le az oszcilloszkópot.
Elemezze a leolvasott jel alakját a motor indításakor.
A motor beindítása után ellenőrizze a vezérlőjel alakját alapjáraton.
A gázpedál éles megnyomásával emelje a motor fordulatszámát 3000 ford./percre, - a vezérlő impulzusok időtartamának a gyorsítás pillanatában jelentősen növekednie kell, majd a stabilizálásnak a jellemző alapjárati fordulatszámmal megegyező vagy valamivel alacsonyabb szinten kell lennie.
A fojtószelep gyors zárásának az oszcillogram kiegyenesedéséhez kell vezetnie, megerősítve az injektorok átfedésének tényét (tüzelőanyag-lezárással rendelkező rendszerekhez).
Hidegindításkor a motornak szüksége van a levegő-üzemanyag keverék dúsítására, amit a befecskendezők nyitásának időtartamának automatikus növekedése biztosít. Az oszcillogramon a vezérlő impulzusok időtartamának felmelegedésével folyamatosan csökkennie kell, fokozatosan megközelítve az alapjárati fordulatszámra jellemző értéket.
A hidegindító befecskendezőt nem használó befecskendező rendszerekben a motor hidegindítása során további vezérlőimpulzusokat alkalmaznak, amelyek az oszcillogramon változó hosszúságú pulzációként jelennek meg.
Az alábbi táblázat az injektorok nyitásához szükséges vezérlőimpulzusok időtartamának tipikus függését mutatja a motor üzemállapotától.
Motor állapota | Vezérlő impulzus időtartama, ms |
tétlen | 1÷6 |
2000-3000 ford/perc | 1÷6 |
Teljes gázzal | 6÷ 35 |
Induktív érzékelők
1. Indítsa be a motort, és hasonlítsa össze az induktív érzékelő kimenetéről vett hullámformát az ábrán látható referenciajellel.
2. A motor fordulatszámának növekedését az érzékelő által generált impulzusjel amplitúdójának növekedésével kell kísérni.
Lambda szonda (oxigén érzékelő)
Jegyzet. Ez az alfejezet az autókban leggyakrabban használt cirkónium típusú lambda szondákra jellemző oszcillogramokat tartalmazza, amelyek nem használnak 0,5 V referenciafeszültséget. Az utóbbi időben egyre népszerűbbek a titán érzékelők, amelyek működési jeltartománya 0 ÷ 5 V, és a feszültségszintet a sovány keverék égése során adják ki, alacsony - dúsított.
1. Csatlakoztasson egy oszcilloszkópot az ECM lambda szonda terminálja és a test közé.
2. Győződjön meg arról, hogy a motor fel van melegítve normál üzemi hőmérsékletre.
3. Hasonlítsa össze a mérőműszer képernyőjén megjelenő oszcillogramot az ábrán látható referenciajellel.
4. Ha a felvett jel nem hullámszerű, hanem lineáris összefüggés, akkor ez a feszültségszinttől függően túlzott kimerülést jelez (0÷0,15 V), vagy újradúsítás (0,6÷1 V) levegő-üzemanyag keverék.
5. Ha alapjáraton normál hullámzó jel van, próbálja meg többször élesen megnyomni a gázpedált - a jelingadozások nem léphetnek ki a tartományon 0÷1 V.
6. A motor fordulatszámának növekedését a jel amplitúdójának növekedésével, a csökkenést - a csökkenéssel kell kísérni.
Gyújtójel a gyújtásmodul kimenetén
1. Csatlakoztasson egy oszcilloszkópot az ECM gyújtásmodul kivezetése és a test közé.
2. Melegítse fel a motort normál üzemi hőmérsékletre, és hagyja alapjáraton járni.
3. Az oszcilloszkóp képernyőjén négyszögletes egyenáramú impulzusok sorozatát kell megjeleníteni. Hasonlítsa össze a vett hullámformát a referencia hullámformával, különös figyelmet fordítva az olyan paraméterekre, mint az amplitúdó, a frekvencia és az impulzus alakja.
4. A motor fordulatszámának növekedésével a jel frekvenciájának egyenes arányban kell növekednie.
A gyújtótekercs elsődleges tekercselése
1. Csatlakoztasson egy oszcilloszkópot a gyújtótekercs kivezetése és a test közé.
2. Melegítse fel a motort normál üzemi hőmérsékletre, és hagyja alapjáraton járni.
3. Hasonlítsa össze a vett jel alakját a referenciajellel - a pozitív feszültséglökéseknek állandó amplitúdójúnak kell lenniük.
4. Az egyenetlen tüskék oka lehet a túlzott szekunder tekercsellenállás, valamint egy hibás tekercs I/O vezeték.